Vagyok: árnyaknak lakója,
hontalan álmok álmodója.

Vagyok: álmoknak hívatlan vendége,
csillagok feketén fénylő messzesége.

Vagyok valaki, aki sosem volt,
s leszek valami: elmúló árnyékfolt,

mit szétfoszlat a kikelet varázsa,
s a semmibe tűnik életem izzó parázsa.

Láss engem: az Árnyak Költője vagyok
ki a hajnali napfényben felragyog

s az est napbukójának oltárán
áldozom fel magam, mint bálvány,

hogy létezésemet mindenki elfeledje -
mert én vagyok az árnyak sötét Költője.