Steampunk versike

Holdfényes, csöndes éjszaka.
Fél tizenkettőt üt a toronyóra.

E hatalmas, ódonnak festő toronyban
gőzgépek zakatolása hallatik ritmusossan,

s lassacskán finom füst száll föl
a gótikus, czifrán díszített épületekböl.

Ékesen mívelt, sok apró fogaskerék
forgatja halkan a tér közepi szökőkút vizét,

s a macskaköves, szűk utcácskák
némán ásítnak, s rajtuk: fekete macskák

kecsesen osonó családja.
Puha tappancsaik, mint az éjszaka palástja.

vers éjszaka árnyék versek steampunk

Szólj hozzá