Sötét erdőben barangolok bús magam,
semmibe vesző, gazos ösvényt követek céltalan,

ám hangjait hallom hajdan holt poétáknak -
századok óta nem láttak élőt e zord tájak,

csak állnak rezzenetlen, hisz a világ sem változott -
árnyalakok súgnak sok múltba vesző jóslatot,

s ködbe tűnő szellemük parázs-lelkembe égte:
"Lasciate ogni speranza, voi ch'entrate."