Néha kiszakadnék az emberlétből,
Minden béklyóból és törvényből,
Itthagyni mindent, ami nyomasztó,
Elfeledni mindazt, ami fárasztó,
És csak menni, menni, menni;
Be jó volna néha macskává lenni!

Nem fogna rajtam semmi szabály,
Nem állná utam ezer akadály,
Nem mondanák mások, hogy mit tegyek,
Parancsolóm lenne a Természet,
Mert csak így lehet boldogan élni;
Be jó volna néha macskává lenni!

Kóborolnék a mindenségbe',
Békés lennék, de nem gyenge -
Dorombolnék az arra érdemesnek,
Fújnék mindenfajta rossz tettnek,
S állat lennék, mit a szabadság vezérli;
Be jó volna néha macskává lenni!

Sétálnék vasúti sínek közepén,
Ugrálnék a tarka virágok mezején,
Éjszaka is eleven lennék,
Napközben háztetőkön pihennék...
Ilyen érzés lehet szabadnak lenni.
Be jó volna néha macskává lenni!