Az élet után már nem a tiéd
a sorsod szabadsága,
Mindent amit tettél ott majd
törlesztheted nála,
Ha a Nagy Úr megszán akkor vele
vár az örök fény,
De ha lelked romlott nincs más út csak
a végtelen szenvedés.

A hullámvasút végére végül
mindenki elér,
A döntőbírók szerepében két
különböző lény,
Lejuthatsz a pokolba vagy az
égig felérhetsz,
De vigyázz mert a kapuk előtt még
csúnyán megéghetsz!

Családodnak könnyei érted
hullnak a porba,
Minden cseppjük imádság hogy
legyél feloldva,
Hozzád szállnak fohászaik mint
bánat a szélben,
De süket fülekre találnak míg majd
elhalnak egészen.

A hullámvasút végére végül
mindenki elér,
A döntőbírók szerepében két
különböző lény,
Lejuthatsz a pokolba vagy az
égig felérhetsz,
De vigyázz mert a kapuk előtt még
csúnyán megéghetsz!