Ego

Az újrakezdés angyala vagyok.
Mélán szőtt álmok büszke mentora.
Varázslattal hintek be esős estéket,
és reménnyel itatok át
egy könnyektől terhes, ódon zongorát.

Egy korty késő éjszakai kávé vagyok.
Szívek horizontba vesző ábrándja.
Utcalámpák derengésén megfoganó
ihlet vagyok. Egy elsuttogott
szerelmi vallomás.

Álmok árnyéka vagyok. A majdani Eszmény
magja. A Pillanat. Ablakon legördülő
esőcsepp vagyok. Farkasok vonyítása.

Ott vagyok a friss harmatcseppekben, misztikus
mocsári ködökben, az emberiség hajnalán.
Ott vagyok a tűz pattogásában,
elvont gondolatban,
a legmocskosabb fantáziálásodban,
kielégült nyögésben és
felajzott szemvillanásban.

Az ujjadból kiserkenő vércsepp
vagyok, a Deja Vu, egy
meghatározó, ám
meghatározhatatlan momentum.

vers elmélkedés költő versek

Szólj hozzá