Valami izzik, érzem. De talán
csak a lelkem az, ahogy koponyám
belsejében őrült szörnyek vívnak
gigászi csatát,
míg odakinn perverz
felirat díszíti az Elég ravatalát.

Veszett korban élek,
hol tombolnak a kedélyek,
tajtékol a látszat
és keblek vibrálnak,
s a tangás tiniktől még
Plautusék is megbotránkoznának!

Mi egykor a hatalom volt, ma már
a vélemény. Új életcél az önkalmár.
Fémkeselyűk köröznek a játszóterek
fölött, s hevül, hevül a Golyó -
megpihenhet, ha majd hangyafocit
játszik minden szinuszcsomó.