Dante nyomában

Sötét erdőben barangolok bús magam,semmibe vesző, gazos ösvényt követek céltalan, ám hangjait hallom hajdan holt poétáknak -századok óta nem láttak élőt e zord tájak, csak állnak rezzenetlen, hisz a világ sem változott -árnyalakok súgnak sok múltba vesző jóslatot, s ködbe tűnő szellemük…

Tovább

vers élet múlt árnyék versek alkony életút létezés

Szólj hozzá