Hadak útja ragyog, fénylika győzelmi mámor. Vérzika lélek. Köd hull alá a fákról,emlékeket borít köntösbe. Sirámolegy anyó - gyászolna már, ám lepleifehérek még: hisz. Bár kebleiereszkedettek, tekintete lángol:megbocsátást kér. Sártólnehezült tagjait emeli az égre:béke.